Természetvédelem

2014

  • Állandó partnerünkkel az MME-vel 2 megvalósult közös projektünk volt, melyet a helyi csoport (részben velünk közös) tagsága hajtott végre egyesületünk adminisztratív és tevőleges részvételével. Az egyik projekt témája az ezredforduló környékén újra visszatelepült vándorsólyom (Falco peregrinus) kutatása, védelme.
  • Az MME álltal központilag koordinált „Harkályok, légykapók felmérése” – az egyesület Monitoring Központjának protokollja szerint. Ezt a feladatot a Bükk és Mátra hegységekben végezték egyesületeink tagtársai. Ezek a programok jelentősen hozzájárulnak térségünk madárvilágának jobb ismeretéhez, alapot szolgáltatnak a Natura 2000 területek kötelező uniós beszámolójához, a természetvédelmi kezelési munka megalapzásához.​
  • Az ESSRG és a Bese Természetvédelmi Egyesület felkért minket, hogy készítsünk egy összefoglaló kisfilmet a Fenntartható Délborsod programról, amit itt tekinthettek meg:
 
 
 
 
  • Sikerrel pályáztunk a helyi Leader szervezetnél. Pályázatunk témája: 12 db rövidfilmen bemutatni a természetvédelem néhány érdekes és aktuális témáját – csak néhányat felsorolva: a vadállomány -kezelés kérdését, ritka élőlények védelmi programjait, a holt fa szerepét az erdő életében stb.  A feladat sikeres végrehajtását megkönnyíti az MME által a korábbi évtizedekben felvett sokszáz órányi felbecsülhetetlen értékű videóanyag, melynek digitalizálását – együttműködés keretében – befejeztük. Az elkészült kisfilmekhez kapcsolódóan oktatási anyag készült, melyet egyrészt felhasználnak a leader oktatási projektjeiben, de terjesztését megkezdtük a térség egyéb oktatási intézményeiben és az elektronikus médiában is. (Az oktatási anyag megrendelhető az alábbi email címen: tamas.szitta@gmail.com, vagy letölthető a honlapunkról a letöltés menüben.)
  • Az „Év madara” program idei választottja Európa legnagyobb röpképes madara: a túzok. 2014 a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület megalakulásának 40 éves jubileuma volt, ezért ebben az évben nem szavazással, hanem a vezetőség döntése alapján lett kijelölve az egyesület szimbóluma,  a magyar puszták nevezetes madara, a túzok! Ezen alkalomra készült el a Szitta Tamás által forgatott anyagokból, a Szalakóta Egyesület közreműködésével az alábbi rövidfilm:
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2015

 
  • 2015 szeptember 24. - Szenzációs keselyű gyülekezés Dél-Hevesen Hatalmas ragadozómadaraink a keselyűk egykor szép számmal fészkeltek hazánk területén. A külterjes állattartás visszaszorulásával, a potenciális fészkelőhelyek megszünésével, vagy zavarttá válásával, a modern állategészségügyi rendszabályokkal és a civilizáció egyéb „áldásaival” sikerült ezt az élőlénycsoportot szinte teljesen kiiktatni a hazai faunából. Egy-egy példány felbukkanása eseményszámba ment az elmúlt évszázadban, viszont az utóbbi néhány évben megszaporodtak az észlelések elsősorban az európában  leggyakoribbnak mondható fakó keselyűvel kapcsolatban. Ez a kopasz nyakú, több, mint 2 méter fesztávolságú dögevő madár elsősorban Dél-Európa egyes országaiban költ és mindenütt fokozott védelmet élvez. A védelmi programok legjelentősebb eleme, hogy egészségügyileg bevizsgált állati tetemeket helyeznek ki számukra, hiszen ezekben az országokban is elkezdődött az a jelenség ami a „fejlett” nyugaton  és többek-között nálunk is már bekövetkezett. Ezért volt nagy szenzáció amikor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa kékvércse szinkron alkalmával minimálisan 15 példány fakókeselyűt észlelt. 09. 24.-én kora hajnalban sok hazai természetvédő és madár megfigyelő volt kiváncsi e ritka jelenségre. E hatalmas madarak a levegő felmelegedését követően keletkező felhajtó erőt (termiket) használják ki felemelkedésre. Így volt ez most is, amikor a kora délelőtti órákban egyszer csak felköröztek a madarak és ekkor lehetett létszámukat is pontosítani. Így tudtuk meg, hogy 19 példányuk éjszakázott a területen, közülük néhány szárny-krotáliával volt ellátva a terepen történő azonosíthatóság végett. Még nem tudjuk, hogy honnak jöttek ezek a madarak és miért, de reméljük, hogy felkeresik a hazánkban legálisan működő etetőhelyeket és a jövőben esetleg gyakrabban találkozhatunk velük. Feltűnő madarakról lévén szó sokan észlelhetik őket, ezeket az adatokat szívesen fogadják a szakemberek…  
  • Elvégeztük és készre jelentettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (BNPI) kötött szerződésünknek megfelelően „ A hörcsög elterjedési területének feltérképezése, az állomány növekedés nyomonkövetésére szaolgáló módszer kidolgozása és tesztelése” c. feladatot. A munka sok érdekes információt hozott felszínre ezzel a kevéssé ismert és nálunk kártevőnek nyilvánított rágcsólóval kapcsolatban. Reméljük, hogy a jövőben is közreműködhetünk a fajjal kapcsolatos védelem-centrikus kutatásokban. 
  • BNPI megbízásra elláttuk az igazgatóság területén a „Ritka és telepesen költő madarak fészkeinek felmérése” c. megbízás szakmai és adminisztratív feladatait.
  • Közreműködtünk a BNPI egy másik nagyprojektjében ahol az „Erdei élőhelyek mintaprojekthez kapcsolódó madár monitoring feladatok” 2015-re eső részét teljesítettük. Itt a Mátra-hegység 3 különböző térségében végeztük a Natura 2000-es jelölőfajok felmérését a különböző módszerekkel kezelt erdőterületeken. Reméljük, hogy e munkánk is hozzájárul az erdős területek fenntartható kezeléséhez, az erdőhasználat „újragondolásához”… 
  • Elvégeztük és készre jelentettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal (BNPI) kötött szerződésünknek megfelelően „ A hörcsög elterjedési területének feltérképezése, az állomány növekedés nyomonkövetésére szolgáló módszer kidolgozása és tesztelése” c. feladatot. A munka sok érdekes információt hozott felszínre ezzel a kevéssé ismert és nálunk kártevőnek nyilvánított rágcsálóval kapcsolatban. Reméljük, hogy a jövőben is közreműködhetünk a fajjal kapcsolatos védelem-centrikus kutatásokban. 
  • Közreműködtünk a BNPI egy másik nagyprojektjében ahol az „Erdei élőhelyek mintaprojekthez kapcsolódó madár monitoring feladatok” 2015-re eső részét teljesítettük. Itt a Mátra-hegység 3 különböző térségében végeztük a Natura 2000-es jelölőfajok felmérését a különböző módszerekkel kezelt erdőterületeken. Reméljük, hogy e munkánk is hozzájárul az erdős területek fenntartható kezeléséhez, az erdőhasználat „újragondolásához”…
  • A magyar tavaszi fésűsbagoly (Diószeghiana schmidtii) monitorozásában is dolgozott az Egyesület egy Natura 2000 területen (Szlovák megbízás). 
  • Szakanyagot készítettünk Pálosvörösmart Önkormányzata megbízásából. A téma egy Natura 2000 hálózatba tartozó terület máscélú hasznosításának szakértői vizsgálata, javaslatok kidolgozás volt.
  • A BESE természetvédelmi egyesület megbízásából elvégeztük az egyik projektjük szervezési, dokumentációs munkálatait itthon és Erdélyben. A téma a fenntartható kertgazdálkodás, gyümölcs-feldolgozás, gyümölcs-fesztiválok köre volt. 
  • Ezek után készítettünk még pár oktató videót, mely a hagyományos tájfajtákkal való gazdálkodást mutatja be. A MAGHÁZ tagjai olyan magánszemélyek, akik szabad-elvirágzású régi fajták vagy tájfajták (szántóföldi, zöldség-, dísz-, gyógynövény vagy gyümölcs) szaporítóanyagait használják, tartják fenn, és ezeket (és a hozzájuk fűződő tudást) egymással megosztják.
 
 
 
 
 
 
2016
  • 2016 szeptemberére elkészült egy tudományos dolgozatot a magyar tavaszi-fésűsbagolyról (Dioszeghyana Schmidtii), amelyben az erdőgazdálkodásnak a fajra gyakorolt hatásáról rendelkezésre álló ismereteket kellett összegezni. A dolgozat elkészítését terepi mintavételek segítségével készítette Korompai Tamás egyesületi tagunk.
  • A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából elvállaltuk az "Erdei élőhelyek kísérleti mintaprojekthez kapcsolódó madár monitoring feladatok 2016-ban" témacímű, szerzői jogi védettségre alkalmas színvonalú tanulmány elkészítését. Ez a projekt a Szent István Egyetem svájci alapból finanszírozott kutatása, melynek lényege a természetvédelem és erdőgazdálkodás összehangolása. E tavaszi felmérés alapja a korábbi években végzett munkánk volt, konkrétan az alábbi feladatokkal: (output: kutatási jelentés):  vizuális és/vagy akusztikus megfigyelés 2016. április / májusában 1 alkalommal 3 mintaterületen (Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parád); a korábbi monitorozással felmért odúk és költőüregek visszaellenőrzése. Örömmel végeztük ezt a munkát, mely fontos megállapításokat eredményezett ritka erdei madárfajok előfordulása és a különbözőképpen kezelt erdő-állományok között. Minden valószínűség szerint ez egy hosszútávú projekt lesz és a jövőben is számíthatunk hasonló megbízásokra.
  • Fenti munkánkra alapozott az a megbízásunk melyet közvetlenül a GATE-től kaptunk a „A fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken” Svájci-Magyar Együttműködési Program kapcsán. Az Egyetem a BNPI-vel közösen egy két napos "Vágásjelölési gyakorlatot" szervezett Garábon, melyen elő kellett adni a három év során végzett munkánk főbb tapasztalatait és részt kellett vennünk a terepi munkákban. E kis konferencia résztvevői kutatók és természetvédők voltak akik aktívan érdeklődtek kutatásaink eredményeiről és bíztattak a folytatásra. 
  • Ugyancsak a BNPI-től kaptuk azt a megbízást, melynek kapcsán a BNP törzsterületén, a Felsőtárkányi Erdészet területén kellett az „erdőkhöz kötődő védett és közösségi jelentőségű madárfajok faunisztikai adatgyűjtését” elvégezni különös tekintettel a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs előfordulásainak megállapításaira. Három nagyobb mintaterületen végeztük ezt a munkát jelentős adatmennyiséggel növelve a térség biotikai adatbázisát. Bízunk benne, hogy adataink tevőlegesen hozzájárulnak ezen erdők természetközeli kezeléséhez, védelméhez.

2017

  • Az előzőhöz hasonló, de az Egri Erdészet területére vonatkozó megbízásunk 2017 évre szól.
  • A BNPI megbízása alapján végeztük el a megbízó által megadott 8 db. 2,5x2,5 km-es kvadrát madártani felmérését. A területeket 2 alkalommal kellett nappal és egyszer éjszaka felkeresni a teljes fajlista elkészítéséhez a MAP protokollja alapján. Az adatok a BNPI biotikai adatbázisába kerültek és adalékokat szolgáltatnak az élőhelyek fenntartható kezeléséhez.
  • A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központja bízta meg egyesületünket a Madáratlasz Program (MAP) helyi feladatainak elvégzésével. A hazai program az IUCN által szervezett és időszakonként kiadott európai kiadvány részeként valósul meg több év alatt. Az egyes madárfajok elterjedését, állomány viszonyait és veszélyeztetettségét hivatott feltárni. Hazánkban széles társadalmi bázis  tevékenykedik ez ügyben a Monitoring Központ összefogásában. A mi megbízásunkat az MME Bükki helyi csoport tagsága teljesítette elsősorban a Bükk-hegység, a Borsodi-Mezőség, a Bükk-alja és a Hevesi-Sík területén. Összesen 15 db. 10x10km-es UTM kvadrát madárállományát mértük és töltöttük fel.
  • A Garamond Kiadványszerkesztő Stúdió Kft. megbízásából végeztünk el egy kisebb volumenű tanulmány és illusztráció készítési munkát. A kiadvány a BNPI szerkesztésében készült és a Natura 2000 erdőkben a fahasználatok jelölésének természetvédelmi szempontjait taglalja elsősorban az erdőket kezelő szakszemélyzet számára.
  • 2017-ben elkészítettük az erdőkhöz kötődő védett és közösségi jelentőségű madárfajok faunisztikai jellegű adatgyűjtését az Egri erdőtervezési övezetben, a Bükki Nemzeti Park megbízásából.
  • A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Földművelésügyi Minisztérium támogatói okirata alapján a Magas Természeti Értékű Területek felmérését végezte. A munkák helye: Hevesi-sík Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) területe A munkák célja: A Hevesi-sík MTÉT területén a növényi kultúrák parcellaszintű felmérése és a túzok egyedszám-változásának nyomon követése.
  • “Továbbfejlesztett kommunikáció, együttműködés és kapacitásbővítés a Natura 2000 erdők biodiverzitásának megőrzése érdekében" című LIFE13 INF/HU/001163 azonosítójú LIFE+ Information and Communication pályázat keretében jogosult erdészeti szakszemélyzet és erdőgazdálkodók részére tartandó képzés terepi gyakorlatának terület-előkészítése volt a feladat, melyet elvégeztek önkénteseink.

2018

  • Az Érettségi 2018 című napi műsort az M5 televízó készítette. A tavakról szóló földrajz adásban használnak a mi álltalunk készített rövidfilmsorozatból egy részletet, mely a vizes élőhelyekről szól és Kleszó András szerepel benne.
  • A Szalakóta Egyesület elnyert egy Zöld Forrás 2017-es pályázatot, mely az Európai közösségi jelentőségű (védett és fokozottan védett) madárfajok pusztulását eredményző 22kV-os vezetékszakaszok oszlopainak felmérése Borsod -Abaúj-Zemplén  és Heves megye (Jász-Nagykun-Szolnok is érintve) kijelölt területein" munkacímen futott. A pályázat részletes szakmai beszámolója innen letölthető: LETÖLTÉS Pályázati azonosító: PTKF /719/2/2017
  • A BNPI megbízásából az EcoKarst Interreg projekt keretén belül Kalmár Zsuzsa tagtársunk elvégezte a bükki hegyi rétek állapotának GIS elemzését. E fontos munka során az erdészeti, ingatlan nyilvántartási és élőhelyi adatok egybevetése, térinformatikai elemzése történt meg. Az adatokat digitális formában bocsátottuk a megbízó rendelkezésére. Az anyag egy megalapozó dokumentum a hegyi rétek kezelésére, jelen állapotának dokumentálására.
  • A BNPI megbízásából elvégeztük a Kácsi forrásokban található ritka csiga-fajok leírását. E munka elsősorban az endemikus bödöncsiga lelőhelyeinek, állomány-viszonyainak tisztázása miatt volt jelentős. A patak és források „hasznosítását” e ritka fajok előfordulásának, ökológiai igényeinek figyelembe vételével kell megtenni- ez fogja megalapozni a hatósági munkát.
  • A Kiskunsági Nemzeti park Igazgatóság megbízásából „ A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” c. pályázaton belül a „Közösségi jelentőségű madárfajok terepi felmérése”  alprojekt kapcsán 12 db. 2,5X 2,5 km UTM kvadrát madárállományát mértük fel a megadott protokoll szerint. A protokoll szerint 1-1 kvadrátban minimum három, 2 nappali és 1 éjszakai bejárást kellett végezni. A felmérési helyszínek a Borsodi-Mezőségen, Dél-Hevesen és a Bükk-hegységben voltak. A munka hézagpótló adatokat szolgáltat a hazai avifaunáról, a fajok területi megoszlásáról és állomány-viszonyairól. Egyben adatszolgáltatás a készülőben lévő Európai Madáratlaszhoz melyben országok szerint elemzik az egyes fajok elterjedését, állomány-viszonyait és veszélyeztetettségüket. Az adatokat feltöltöttük az MME Monitoring Központ által működtetett MAP programba is. A felmérést 3 tagtársunk végezte.
  • A Leader „Tudomka Falvak Fejlesztése” projekt kapcsán támogatási kérelmet nyújtottunk be a Magyarország Kormánya Bükk-Térségi Leader Egyesület illetékességi területén működő önkormányzatok és civil szervezetek, egyesületek támogatására kiírt felhívásra. A program során többek-között cserépfalu községben rendeznénk egy természetvédelmi-kulturális fesztivált „Kisamerika Fesztivál” néven. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van. A program előkészítése során számos helyi egyesülettel, közintézményel kötöttünk együttműködési megállapodást.

2019

  • A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából elvégeztük a „Fehérhátú fakopáncs állomány felvétele a Felsőtárkényi Erdészet erdőtervezési körzetében „ c. feladatot. Ennek során a költési időszakban elkészítettük a faj észlelési adatainak ponttérképét, törekedtünk- és több esetben sikerrel jártunk- a konkrét fészkek felderítésében. A behatárolt revirek ismeretében javaslatot adtunk a BNPI számára az erdőhasználattal kapcsolatos korlátozásokra. A felmérés során észlelt zoológiai adatokat feldolgoztuk a BNPI biotikai adatbázisa számára.
  • A BioAqua Pro Szolgáltató és Tanácsadó Kft megbízásából a Debrecen-Békéscsaba közt összeköttetés gyorsforgalmi út környezeti hatásvizsgálatának botanikai feladatait és közreműködtünk a vele kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzésében.
  • A BNPI megbízásából botanikai kutatásokat végeztünk a BNPI Kelet Bükki Természetvédelmi területén.
  • A KEHOP-4.1.0, "Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatása infrastruktúrájának fejlesztése” keretén belül megvalósuló Kisvízi élőhelyek – források, forráslápok és a kapcsolódó élőhelyek védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén c.projekthez kapcsolódó film elkészítésére elnyertünk egy 4 millió Forint összegű támogatást.  Ez egy két éves projekt, melynek elkezdtük rögzíteni az alappilléreit.
  • Kőből faragott világ a Bükkalján - természet és ember egyedülálló kapcsolata címmel a Bükk-Térségi LEADER egyesület megrendelésére készítettünk egy filmet, melyben én, mint a Magyar Madártani Egyesület Bükki-helyi csoportjának az elnöke is szereplek. A film munkálataiban nagy szerepet vállalt Sándor Csaba, aki szervezője és gyártásvezetője volt az alkotásnak.
  •