Kultúra

2024

A Magyar Állami Operaház 2023. december 2-án mutatta be az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operát, ezzel tisztelegve a 2024. januárjában 80. életévét betöltő világhírű művész előtt. A Valuska című mű Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének színpadi adaptációja. Tarr Béla Werckmeister haromóniák című filmjéből már ismerős lehet a történet, amelyet a zeneszerző természetesen más aspektusból közelít meg.

Eötvös munkamódszere, világlátása és nemzetközi hírneve miatt találtuk fontosnak, hogy a munkafolyamat bizonyos fázisait,  illetve az alkotók gondolatait mozgóképes formában örökítsük meg. Filmünk célja az volt, hogy azon túl, hogy bemutatjuk a próbákon keresztül a bemutatóig vezető legfontosabb eseményeket, megpróbáljuk megértetni, sőt, talán megszerettetni a nézővel a kortárs zene, ezen belül is a kortárs opera világát.

Dokumentumfilmről lévén szó, a sors keze írta a forgatókönyvet. Mire elkezdődtek a próbák, a zeneszerző súlyosan megbetegedett, egy agyvérzés után agydaganatot diagnosztizáltak nála, és megkezdték a kemoterápiás kezelését. Az előadás alkotógárdájára rettenetes nyomás nehezedett, ugyanakkor megpróbáltak erejükön felül teljesíteni, morális kihívásként élve meg a feladatot. A film fókusza is ezt az irányt kezdte el követni, nem utolsó sorban azért, mert Eötvös nem kívánt, és nem is tudott volna részletesen beszélni az alkotás folyamatáról. Kevés erejét a próbákon való részvételre fordította, mi pedig igyekeztünk őt, és az emberfeletti munkát, amit végzett, a fizikai állapotát maximálisan tiszteletben tartva megörökíteni.

Az előadást zajos siker fogadta, közel egy évvel később, 2024 októberében pedig elnyerte az International Opera Awards legjobb bemutatója díját. Sajnos ezt már Eötvös Péter nem érhette meg, mivel a betegség végzett vele 2024. márciusában. Így a film végül Az utolsó opera címet kapta.

Filmünk eredeti célja nem egy zenés dokumentumfilm létrehozása volt, hanem egy kreatív szellemi műhely által megálmodott koncepció fejlődéstörténetének bemutatása, a próbateremtől az Eiffel Ház színpadáig. Ezt a zeneszerző betegsége ugyan nem változtatta meg, de a tragikus esemény új perspektívába helyezte a film történetét, mondanivalóját.

A film első bemutatójára zárt körben kerül sor október 30-án a BMC-ben, de meghívást kaptunk a berlini Collegium Hungaricum december 9-i Eötvös: Clavigo operaelőadására, amely előtt a film is vetítésre kerül, és beszélgetés követi a rendezővel. 2025 januárjában pedig az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében lesz a hazai nyilvános premier. A filmet október folyamán bemutatjuk a Kvintesszencia Mesteriskola növendékeinek is. Ezen kívül szervezés alatt van a nemzetközi fesztiválokon való részvétel, valamint tárgyalunk nemzetközi TV csatornákkal is a sugárzásról. 

A dokumentumfilm a MOL – Új Európa Alapítvány 5 200 000 forint összegű vissza nem térítendő támogatásából készülhetett el.

 

2022

A mélységeket keresve

Az ÖSSZMŰVÉSZETI PROGRAMOK KOLLÉGIUMA, “TANÚHEGYEK - Agócs Gergely és a Fonó Zenekar - NÉPZENEI KONCERTSOROZAT” (NKA Pályázati azonosító: 787113/00059) befejeződött. A program lebonyolítója a Szalakóta Egyesület.

A Fonó Zenekar Tanúhegyek című produkciójával június 14-étől öt estén Erdély városaiban lépett fel. A koncertsorozatról Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Fonó Zenekar vezetője mond el részleteket. „Az elmúlt harminchat esztendőben népzenekutatóként a Kárpát-medence különféle tájegységein végeztem terepmunkát, s e gyűjtőútjaim során eljuthattam a határon túli magyarság több, mint kétszáz településére. A számok nyelvén: csak 1992-ben például hetven helyszínen dolgoztam, s a 2008 óta eltelt időszakban is több mint háromszázötven helyszínen készítettem felvételeket. Filozófiám szerint a színpadon olyan népzenét ’merek’ előadni, aminek tájegységén személyesen is megfordultam, s találkozhattam a magyarok és a szomszéd népek zenei kultúrájának hagyományőrző képviselőivel. Eközben persze nemcsak magát a zenét, hanem a hozzá tartozó adatközlőt, az embert is megismertem. Természetesen a mások által gyűjtött hangfelvételek is forrásértékűek számomra, s okulásomra szolgáltak. Ezek az utazások mélyen beivódtak a gondolkodásomba, s az érzelmeimre is hatottak. Különösen nagy hatással voltak a benső énemre, állásfoglalásomra, amely a trianoni döntés századik évfordulóján megfogalmazódott bennem. A Tanúhegyek produkcióban jellemzően az ezeken a gyűjtőútjaimon megismert hagyományőrző énekesek, hangszeres előadók, falusi parasztasszonyok, pásztoremberek szerepelnek a Fonó Zenekarral, azzal az együttessel, amelyet barátaimmal negyedszázada alapítottunk. Nem titok, hogy együtt gyakran az előbb említett gyűjtéseim, avagy közös gyűjtéseink zenei anyagát visszük színpadra. Megpróbáljuk a magyar népzenét, illetve a szomszéd népek népzenéjét hagyományhű feldolgozásban tolmácsolni a közönségnek. Hisszük, hogy ebben a közreadásban mély esztétikai tartalom rejlik. Hangsúlyozom a ’mély’ szót, mert, ha van a ’magas kultúrának’ ellentétpárja, s azt a hagyományos műveltség, a népművészet területén kell keresnünk, akkor mindaz, amit ott találunk, nem lehet semmiképpen sem ’alacsony’, csakis ’mélységesen mély’. Mestereinkkel együtt ennek a mélységnek a rejtett dimenzióit szeretnénk feltárni a Tanúhegyek koncertsorozat fellépéseire érkező közönség előtt. Tíz tájegységről hívtunk meg mestereket, akiknek már az utaztatása is komoly logisztikai feladatot jelent. Az ötnapos koncertsorozat június 14-én, Székelyudvarhelyen kezdődött, 15-én Csíkszeredában, másnap Marosvásárhelyen, rá egy napra Mérában folytatódott, s a turnét 18-án Nagyváradon zártuk.” A turné során 24 szereplő állt a színpadon, 5 folyamatos közreműködő és legalább 50 fő technikai és szervező volt a stábunk segítségére. Munkájuk nélkül ez a programsorozat nem jöhetett volna létre! Köszönjük mindenkinek!

2021

Tanúhegyek - Az el nem felejtett magyar népdal száz éve. Ma, amikor vissza kell tekintenünk a trianoni békediktátum óta eltelt száz esztendőre, úgy gondoljuk, azt méltó módon illik megtennünk. Nem siránkozva, nem is fenyegetőzve. Kerülve a pátoszt és a hamis önsajnálatot. Az elcsatolt országrészekben rekedt magyarok milliói nem csak létükkel, hanem a magyar kultúra általuk megőrzött gyöngyszemeivel is emlékeztetnek minket a mögöttünk hagyott évszázad küzdelmei

A Fonó Zenekar a százéves évfordulóra egy külön produkcióval készül. Társulatunk és hagyományőrző vendégeinek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is még mindig az élő hagyomány részét képezik. Úgy gondoljuk, ezt nem csak az elszakítottság okán, hanem azért is fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti. A „Tanúhegyek” című előadás azokat a hagyományőrző mestereinket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományát. Az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt lemálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk.
Bartók Kárpát-medence koncepciójának megfelelően az előadás a magyar népzene értékei mellett egy-egy ponton a szlovák, az erdélyi román, illetve a ruszin hagyományos zenei kultúra autentikus teljesítményeit is megjeleníti. A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, illetve muzsikusok. A koncerten egyes Kodály-, vagy Bartók-művekből, vagy akár az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük abban az alakváltozataikban, ahogy azokkal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A népdalok szövegein pedig olykor átütnek a kisebbségi lét sajátos hangsúlyai…
A program lebonyolítója ismét a Szalakóta Egyesület, mely már az “Atyai ág” nagysikerű koncertturnén is bizonyított.

  2021. Szeptember 26. MüPa

           2021. Szeptember 27. Balassagyarmat

  •            2021. Szeptember 28. Nagyida

  •            2021. Szeptember 29. Tornalja

  •            2021. Szeptember 30. Fülek

          Vendégeink voltak:

Lauró Béláné, Lacza Ilona – ének (Alsóbodok, Zoboralja, Felvidék), Bastyúr István – ének (Szilice, Gömör, Felvidék), Dezsőné Kádár Erzsébet – ének (Magyarszovát, Mezőség, Erdély), Tankó Dezső – ének, furulya (Gyimesközéplok, Gyimes, Erdély), Kaló Katalin – ének (Inaktelke, Kalotaszeg, Erdély), Burján Tibor – ének, furulya (Nyárádszentbenedek, Marosszék, Erdély), Varga Judit – ének (Nevetlenfalu, Ugocsa, Kárpátalja), Nagy Rozália – ének (Doroszló, Bácskai Duna mente, Vajdaság)

 
 
 
 

 

2019

  • A Fonó Zenekar az 1997-es megalakulása óta a magyar népzenei mozgalom szereplőitől szokatlan művészeti „közelítésekre” vállalkozott. Az „Atyai ág” címet viselő kezdeményezés is hasonló célokat követ, hiszen keretében a magyar népzene keleti irányú kapcsolatait kívánja a közönség elé tárni.     
    Agócs Gergely és a Fonó zenekar régóta kapcsolatban áll a Szalakóta Egyesülettel, hiszen a "Vadbarokk" c. lemez elkészítésében is szerepet vállalt. Innen jött az ötlet, hogy közösen pályázzunk egy olyan programra, mely az „Atyai ág” címet viseli. A program lebonyolítására a Szalakóta Egyesületet kérték fel, mely létre is jött az ÖSSZMŰVÉSZETI PROGRAMOK KOLLÉGIUMA, 787113/00018 azonosító szám alatt nyilvántartásba vett pályázati cél támogatására, azaz ATYAI ÁG - AÓCS GERGELYÉS A FONÓ ZENEKAR - MAGYAR-TÜRK NÉPZENEI KONCERTSOROZAT lebonyolítására nyújtott 6.680.000 FT összegű támogatás segítségével. A turné során 21 közreműködő állt a színpadon, mely a maga nemében a koncert egyedülálló voltát is fémjelzi, a koncerteket több mint 4500 fő tekintette meg a 6 koncerthelyszínből álló turné során, több mint 2500 km-t tettünk meg s a koncert sikeréhez egy tucat szervező nyújtott segítséget, akiknek a közreműködése nélkül ez a projekt nem valósulhatott volna meg.  Elképesztő, hogy az előadásokon mindenhol telt ház volt. Elkészült egy koncertfelvétel is, melynek utómunkálatai 2020 januárig tartottak.

    • 2019. Szeptember 21. Kecskemét – Hírös Agóra (a XXVII. Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében)

    • 2019. Szeptember 22. Budapest - Gül Baba Türbéje

    • 2019. Szeptember 24. Budapest – MüPa Bartók Béla Hangversenyterem

    • 2019. Szeptember 26. Székelyudvarhely – Városi Művelődési Központ

    • 2019. Szeptember 27. Marosvásárhely – Kultúrpalota

    • 2019. Szeptember 28. Debrecen - Csokonay Színház

 
 
 
 
 

 

2018
  • A Planet Studio Kft. megbízásából kutatást végeztünk és riportokat készítettünk olyan emberekkel, akiket az 50-es években tartottak jogtalanul fogva elmegyógyintézetben. Ez a kutatás szolgált alapjául annak a dokumentumfilmnek, mely 2019-ben lesz bemutatva. A film címe: Levelek a bolondokházából. Ezt a filmet Mező Gábor kutató álmodta meg, amikor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában elolvasott néhány levélrészletet. A film címével azonos tanulmányában azt írta, ritkán hatódik meg munkája közben, de ez a történet nagyon megérintette, s azonnal megértette, hogy ezt meg kell írnia.

2017

  • A HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója által kivitelezésre kerülő Tizenkét pokol című dokumentumfilm  előkészítése és forgatása során adódó gyártás-szervezési és rendező-asszisztensi feladatok ellátásával bízta meg az egyesületünket és az alábbi feladataink voltak:
    • Közreműködés a technikai forgatókönyv elkészítésében
    • Kapcsolattartás az előállításban együttműködő szervezetek képviselőivel (HM HIM, katonai szakértők, hadtörténészek, hagyományőrző egyesületek stb.)
    • Díszlet-, jelmez- és egyéb eszközbeszerzési feladatok ellátása
    • A forgatások helyszínein szállás és étkezés szervezése
    • Pirotechnikai anyagok, imitációk beszerzésének előkészítése
    • Járművek bérlése, saját járművek mozgásának koordinálása
    • A színészek, a statisztéria és a stáb közlekedésének, tevékenységének koordinálása
    • A forgatások idején a snittlista, illetve a technikai forgatókönyv alapján a jelenetek előkésztésében való közreműködés
    • A felvett jelenetek rendezőkkel közös áttekintése, a nyersanyag vágáshoz való előkészítésében, szkriptelésében való közreműködés
    • Megbízott a feladatokat hazai, valamint szlovén és olasz területeken látja el, angol nyelvtudását is hasznosítva
 
 

 

2016

  • A Garamond Kiadványszerkesztő Stúdió Kft. megbízásából végeztünk el egy kisebb volumenű tanulmány és illusztráció készítési munkát. A kiadvány a BNPI szerkesztésében készült és a Natura 2000 erdőkben a fahasználatok jelölésének természetvédelmi szempontjait taglalja elsősorban az erdőket kezelő szakszemélyzet számára.

2015

  • 2015 március 14. megint Phono! Nem bírjuk abbahagyni...
 
 
 
 
 
 
  • A Szalakóta Egyesület a Bese gyesület felkérésére Székelyudvarhelyen volt, hogy kicseréljék tapasztalataikat a hagyományos gyümölcsös program keretében. Erről készült egy rövid összefoglaló:
 
 
 
 
  • A Bese Egyesület 2015 november 07.-én megrendezte az első Mezőségi Gyümölcs Fesztivált. Felkértek minket a kulturális programok megszervezésére és lebonyolítására. Az alábbi videó a nap összefoglalója:
     
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2014
  • 2014 nyarán megrendeztük az a Cserépfalu Jövőjéért egyesület és a helyi önkormányzat közös szervezésében a II. Cserépfalui Művésztelepet, melyen 5 festőművész vett részt, akik az ország különböző tájairól érkeztek hozzánk. A Művésztelep lezárásaként egy kiállítást és aukciót rendeztünk az egy hét alatt készült képekből, melyek közül 8 db festményt megvásároltak a művészektől az ide látogatók.
​
  • Újra Phono! Több mint 70 Cserépfalusi ropta a táncot, a Pipás zenekar húzta a talpalávalót, Dr. Szász Tibor és Siptár Dániel pedig a szellemi táplálékunkról is gondoskodott. A programot Dr. Szász Tibor, címzetes egyetemi tanár indította, aki a fenntarthatóságról szóló gondolatait osztotta meg velünk. Később sokan jelezték, hogy azokra a problémákra, amiket felvetett, mi mit tehetünk? Mit tehet a hétköznapi ember? Fenntarthatóság: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". Ennél egyszerűbben nem lehet elmondani. Minden tettünknek megvan a következménye, de lehet, hogy már csak a gyermekeink fogják azt tapasztalni, és nem biztos, hogy örülni fognak neki… Mégis mit tehet egy cserépfalusi lakos? Odafigyel a fogyasztásra, nem vesz meg semmit feleslegesen, nem spanyol, olasz vagy kínai zöldséget vásárol, hanem amit a közelünkben termesztettek. 
    Szelektíven gyűjti a szemetet. Vigyáz a vízre, hiszen az az éltető elemünk, gondolom mindenki tudja, hogy testünk 70%-a víz! A sorainkat, pedig egy indián ember szavaival zárjuk: ​“Ha kivágtuk az utolsó fát, kifogtuk az utolsó halat, beszennyeztük az utolsó folyót, akkor rá kell jönnünk, hogy a pénz nem ehető!”
​
 
 
2013
  • Megalakítottuk a Csurdóka tánccsoportot, mely heti rendszerességgel tart próbákat a Közösségi Házban és havi rendszerességgel rendezünk Phono táncházat, a hagyományos fonó modern változatát, melyeken meghívott előadók szerepeltek, táncház, zene és kötetlen beszélgetés várja a közönséget. Célunk elsősorban a helyi közösség megteremtése. 
​
  • 2013 nyarán megrendezésre került az egyesületünk és a helyi önkormányzat közös szervezésében az I. Cserépfalui Művésztelep, melyen 10 festőművész vett részt, akik az ország különböző tájairól érkeztek hozzánk. A Művésztelep lezárásaként egy kiállítást rendeztünk az egy hét alatt készült képekből, melyek közül 10 db festmény felajánlásra került a falu részére. Képek a Cserépflau Blog -on.